Hasznos tippek a víz takarékos használatához

A víz az élet forrása

Noha a Föld felszínének több, mint 70 %-át víz borítja, ennek csupán 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra. Ezért fontos védenia vizeket és takarékoskodni a vízzel.
A víz, ez a szagtalan, színtelen, íztelen folyadék észrevétlenül jut el hozzánk, mindenhol jelen van, létezését biztosan Te magad is természetesnek veszed. 

Sokat köszönhetünk a víznek, hiszen nélküle nem lenne élet bolygónkon. Minél több ember él a Földön, annál több ivóvizet fogyasztunk. Ma több mint egy milliárd szomjazó ember él a Földön, és több mint kétmilliárdan nélkülözik a tiszta vizet a mindennapi mosakodáshoz, főzéshez.

A gyárakból kibocsátott szennyeződések, a műtrágya és a növényvédő szerek használata ezzel egy időben csökkenti az ivóvíztartalékokat.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy kivétel nélkül, mindenki tegyen ennek a problémának a leküzdéséért. Te is tehetsz érte! Ha csak egy kicsit is jobban odafigyelsz, arra, hogy hogyan használod naponta a vizet, máris közelebb kerülünk a megoldáshoz. A sok-sok csepp takarékosság eredménye tengernyi tiszta víz lehet!
Ha figyelmesen végigolvasod az alábbi írást, látni fogod, hogy milyen kicsiny odafigyelés is elég ahhoz, hogy óvjuk és megõrizzük tiszta vizeinket. Köszönjük, hogy Te is segítesz megóvni Földünket a kiszáradástól.

Vigyázz a vizekre!

Sok vegyszer van, amely a csatornába kerülve veszélyezteti a vizeket. Az olyan anyagok, mint a körömlakklemosó, a benzin, a motorolaj, a hígító vagy a rovarirtó szerek nem kerülhetnek a lefolyóba. A szennyvíztisztítók nem azért vannak, hogy ezeket kiszűrjék. Az esővízzel így is sok olyan vegyi anyag kerül az utcáról, a kertekből és a mezőről a folyókba és a tavakba, melyek szennyezik a vizet. Ügyelj arra, hogy milyen vegyszereket használsz, és hogy miként szabadulsz meg tőlük!

Az újrafeldolgozással vizet takaríthatunk meg. Az ipar a víz legnagyobb felhasználója. Több ezer liter vizet használunk a különféle termékek előállításához. Például egy tonna papír előállításához mintegy 27 000 liter vízre van szükség. Így minden tonna újrafelhasznált papírral több ezer liter víz takarítható meg. Megdöbbentő adat az is, hogy az élelmiszer termelés fogyasztja a legtöbb vizet a világon: az elfogyasztott vízmennyiség csaknem háromnegyedét. Apró kis tettekkel is segíthetünk azon, hogy kevesebb tiszta vizet használjunk el fölöslegesen.
Már az is nagy segítség, ha Te és családtagjaid takarékoskodtok a vízzel. Ha – például - megjavítjátok otthon a csöpögő csapokat. Okosan kell használnunk a vizet. Tudtad, hogy azok a gépek, eszközök, amelyeket nap, mint nap a mosás, fürdés során használtok, mennyi vizet fogyasztanak?
Lássunk néhány példát! 

WC öblítés = 11-26 liter

mosogatás = 40 liter

lassan csöpögő csap = 40-120 liter

fürdés = 75-95 liter

mosógép = 120 liter

Vízhasználat okosan

Ha csöpögő csapot látsz, szólj egy felnőttnek! Még egy lassan csöpögő csap is 40-120 liter vizet pazarolhat el naponta. Ha elzárás után is tovább csöpög, lehet, hogy ki kell cserélni a tömítőgyűrűt. Tömítőgyűrűt a vas- és műszaki boltokban vehetsz.
Zárd el a vizet, miközben fogat mosol! A zuhanyozás is kevesebb vizet igényel.
Kérd meg a szüleidet, hogy szereljenek fel alacsony áteresztésű zuhanyrózsákat! Így még több vizet takaríthattok meg. A hagyományos rózsa körülbelül 37 liter vizet enged át percenként. Az alacsony áteresztésű zuhanyrózsák azonban csupán 10-15 litert.
Amikor csak teheted, hideg vizet használj! A víz felmelegítéséhez több energia szükséges. Állítsd alacsony fokozatra a vízmelegítőt!
Olyankor öntözd a pázsitot, amikor kevésbé valószínű, hogy a víz elpárolog: reggel 8 óra elõtt, este 8 után, hűvösebb napokon.


Ne önts mérgező anyagokat a lefolyóba!

Ne kend be magad napolajjal vagy krémekkel, ha tavakban vagy folyókban akarsz fürdeni!
Sok mosógép közel 150 liter vizet használ el egy mosáshoz. Ezért csak úgy érdemes elindítani a mosógépet, ha telepakolod.

A vízszennyezés vizsgálata
Gondolkozz el rajta!

A víz könnyen szennyeződik, hiszen számos anyag oldódik benne. A különféle rovar-, és gyomirtó szereket, a műtrágyát az esővíz szállítja a tavakba és a folyókba. Amint az esővíz átszivárog a talajon, veszélyes vegyi anyagokat mos magával a szeméttelepekről és a hulladékgyűjtőkből. A melegvíz és a szennyvíz szintén tavainkba és folyóinkba kerülhet. A friss víz tisztítása hatalmas összegeket emészt fel.

Próbáld ki!

Egy tó vizébõl vegyél három mintát, majd a mintákat helyezd három különálló edénybe. Győződj meg arról is, hogy a minták tartalmaznak élő szervezeteket!

1. Termálszennyezésnek hívjuk, amikor melegvíz jut tavainkba vagy folyóinkba. Mi történik, ha megváltozik a víz hőmérséklete?


Megfigyelés: Vizsgáld meg a vizet alaposan, keress benne úszkáló élőlényeket! Nagyítót is használhatsz a vizsgálat során. Hőmérővel mérd meg a víz hőmérsékletét! Melegíts fel egy kevés desztillált vizet, majd add hozzá az első vízmintádhoz! Figyeld meg, most miként mozognak az apró élőlények!
Mérd meg újra a víz hőmérsékletét! Milyen változásokat észlelsz az apró állatok mozgásában? Ha semmilyen változást nem tapasztalsz, ismételd meg a kísérleted még több melegvíz hozzáadásával!

2. Mikor káros anyagok oldódnak fel a vízben, azt hívjuk vegyi szennyeződésnek. Mi történik, ha megváltozik a víz minősége? 

Megfigyelés: Keress a második és a harmadik mintában is apró növényeket és állatokat! Nézd meg, milyen növényi és állati élet látható a vízmintában!

Oldj fel némi foszfát tartalmú mosóport a desztillált vízben! Adj egy kis adagot ebből az oldatból a második mintához! Majd tartsd a második és harmadik mintát a napsütésben néhány napon át! Hasonlítsd össze a második és a harmadik minta élőlényeinek viselkedését! 

A csöpögő csapok vizsgálata

Gondolkozz velünk!

Egy csöpögő konyhai csap 10 perc alatt teletölthet egy bögrét. Ha az osztályodba 25 diák jár, s mindegyiküknél csöpög otthon a csap, 10 perc alatt 25, egy óra alatt 150, egy nap alatt 3600 bögre víz megy veszendőbe.
A csapból csöpögő víz a lefolyón keresztül elfolyó pénz, hiszen az elpazarolt víz miatt a szüleidnek magasabb vízszámlákat kell fizetnie.

Feladat :

1. Vizsgáld meg, hogy csöpögnek-e a csapok otthonodban! Ha találsz egy csöpögő csapot otthon, tegyél alá egy mérőedényt, és jegyezd fel, hogy mennyi ideig tart annak megtöltése! Hány liter víz megy veszendőbe egy nap alatt a csöpögő csap miatt?
..... telt meg egy perc alatt
..... telt meg óránként.
..... telt meg egy nap alatt.

Ismételd meg a kísérletet minden csöpögő csapnál a lakásotokban! Mennyi víz megy veszendőbe összesen egy nap alatt? ..........

Vízzel kapcsolatos mesék

Zelk Zoltán: Párácska

Régen történt ez, nagyon régen, s olyan nagyon messze, hogy még a torony tetejéről sem lehetett odalátni. Egy kis felhőcske született a hegy fölött, de olyan szép göndör felhőcske, hogy a nap és a hold egyszerre bújtak ki az égen, csak hogy láthassák a kis felhőt. A vihar is kézenfogta kis unokáit, a szellőket, így indult el velük meglátogatni Párácskát, a most született kis felhőt. Büszke is volt a felhőpapa és a felhőmama gyönyörű gyermekére, és gyakran mondogatta felhőpapa szomszédainak: – Meglátjátok, mire megnő: zivatar lesz belőle! – Az bizony – mondogatták a felhőszomszédok -, zivatar, de még országos eső is lehet… Csak felhőmama búsult, mikor ezt a beszédet hallotta: ő azt szerette volna, hogy mindig ilyen kicsi maradjon gyermeke, ilyen szelíd és göndör. Sohase kiáltson haragos villámszavakat, ne veszekedjen mennydörögve a földdel, s ne verje le jégkavicsokkal a gyümölcsfák virágait. Amíg így aggódott felhőmama Párácska sorsa fölött, az egyre növekedett, egyre erősebb lett, s egyedül szaladgált a hegy csúcsai felett. Egyik reggel odaállt szülei elé, és így szólt: – Most már megnőttem, erős vagyok, engedjetek el világot látni. Felhőpapa büszkén nézett Párácskára, s így válaszolt: – Menj csak, fiam, vándorold be az eget, szórjál villámokat, mennydörögj hangosan, légy erős, büszke felhő… Felhőmama így szólt: – Menj, fiam, járd be az eget, szeresd az erdőket a rét virágait, és szelíd légy, mint nénéd, a szivárvány… Párácska egy-két esőcseppet könnyezett, elbúcsúzott szüleitől, repülni kezdett az égen. Mikor egy erdő fölé ért, hallotta, hogyan sóhajtoznak odalent az ágak: – Ó, felhőcske, öntözz meg minket, mert halálra száradunk! A kis felhőnek eszébe jutottak anyja szavai, s megöntözte a tikkadt lombokat. Aztán tovább vándorolt, s egy rét fölé ért. Amikor meglátták az elsárgult fűszálak, mindnyájan könyörögni kezdtek: – Ó, kedves felhőcske, ne hagyj szomjan halni minket! Párácska őket is megöntözte, és boldogan hallgatta, hogyan kortyolják a fűszálak az esőcseppeket. De akkor már bizony nagyon kicsike felhőcske volt, úgy megfogyott az erdő és a rét megöntözése után, hogy még szállni sem tudott volna, ha meg nem könyörül rajta a szél, és nem fogja erős karjai közé. Alkonyodott már, mikor egy búzatábla fölé ért, ahol a gazda éppen szomorúan leste az eget. Mikor a kis felhőt meglátta, örömmel felkiáltott: – Ó, drága felhőcske, vidítsd fel az én kalászaimat, mert ha elszáradnak, nem süthetek kenyeret a gyermekeimnek! A kis felhő rögtön esővé változott, s a szomjas kalászok boldogan hajladoztak az esőben. A szél pedig hiába kereste kis barátját, mert az már eltűnt az égről, hogy tovább éljen falevélben, fűszálban, margarétában, búzában, kenyérben.

Zelk Zoltán: A patak meséje

A patak szélén álldogáló bokor egyszer megkérdezte a locsogó pataktól:

- Mondd, hová sietsz, hogy sohasem állsz meg? Mi dolgod van tulajdonképpen?

- Elmondanám - felelte a kispatak -, ha versenyt futnál velem, mert hosszú ez a történet, s nincs időm órahosszat beszélgetni. De, ha akarod, utam végén elmondom a folyóparti fának s megkérem, hogy üzenje meg neked egy falevélen.

A bokor örömmel beleegyezett, s várta, hogy mikor jön meg a falevélre írt üzenet. Nem sokáig kellett várnia, harmadnap odaérkezett a Természet postása, a szél, s a bokor ágai közé hajította a folyóparti fa üzenetét. Köszönt is, de nem állt meg, hiszen még messzi út várt rá, erdőkbe, kertekbe, hegyek tetejére vitte a rábízott faleveleket.

A patakparti bokrok kíváncsian hajoltak össze a lombjaikkal, valamennyien tudni akarták, mi van a levélben. De várniok kellett, míg kisüt a nap, mert bokortársuk már bizony öreg volt, s csak napfénynél tudott olvasni. Mikor aztán a nap kisütött, megtudhatták végre, hogy miért olyan sietős az útja a pataknak.

- Egyszer régen, nagyon régen, négy testvér élt a földön: négy kis forrás. Nagyon szerették egymást, boldogan éltek együtt a hegy tövében, csak azon búsultak, hogy nem vándorolhatják be az egész világot. Öreg barátjuk, a hegy, azt tanácsolta nekik, hogy az egyik induljon világgá, s ha hazajön, mesélje el a többieknek, hogy mit látott.

Így is történt. Nagy búcsúzkodás, sírás-rívás közben útrakelt a kis forrás, miközben a hegy, a szél s az erdő jó tanácsokat kiabáltak utána.

De hiába várták, elmúlt egy év, elmúlt kettő, elmúlt három, a forrás még mindég nem tért vissza.Amikor aztán a negyedik évben is hiába várták, elhatározták, hogy egyikük elindul s megkeresi. Igen ám, de hol, merre, mikor már negyedik éve nem hallottak róla semmit? Így töprengtek, szomorkodtak, mikor váratlanul egy madár szállott le hozzájuk, s kéretlenül is megszólalt:

- Nagy hírt hozok nektek a testvéretekről! Akár hiszitek, akár nem, már nem forrás ő, hanem tenger! Olyan nagy és hatalmas, hogy három hét alatt sem tudok átrepülni a partjai között. Ő már nem jöhet többé közétek, de nagyon vágyik utánatok, s ezért arra kér, hogy ti menjetek hozzá.

Egyéb sem kellett, az egyik forrás rögtön útrakelt, s ment, amerre a madár vezette. De ő sem jött vissza, sem egy, sem két, sem három év múlva, helyette is madár jött el a negyedik évben.

- Akár hiszitek, akár nem, folyó lett a ti testvéretekből! Nagyon vágyik már utánatok, kér, hogy menjetek el hozzá...

Amikor idáig ért a bokor az olvasásban, megszólalt a patak:

- Egy percre megállhatok, a végét már én mondom el. Amikor ezt meghallottam a madártól, én is útra keltem. Patakká változtam, s azóta is mindennap elszaladok folyóvá lett testvéremhez. Legkisebb testvérem, a forrás üzenetét viszem a folyóhoz, ő pedig a tengerhez. Így élünk mi négyen azóta is együtt, így szeretjük egymást továbbra is, s így fogjuk szeretni, amíg világ a világ...

Miért sós a tengervíz​

Élt réges-régen, ősidőkben két testvér. Az idősebbik nagyon gazdag volt, a fiatalabbik meg szegény. Éppen az újesztendő közelgett, s a fiatalabbiknak egy marék rizse sem volt az ünnepre: elment hát a bátyjához, hogy egy mérő rizst kérjen kölcsön tőle, de nem kapott. Éppen hazafelé igyekezett a hegyi ösvényen, amikor egy fehér szakállú aggastyánnal találkozott. Az aggastyán megkérdezte tőle, merre tart, erre ő elpanaszolta szegénységét is. Erre az öreg egy kis árpacipót vett elő, és így szólt:
-Neked adom ezt a kis cipócskát, talán hasznát veheted. Menj el a kis templom ligetébe, a templomocska mögött találsz egy barlangot. Törpék laknak benne. Ezek majd elkérik tőled a cipót, te csak add oda nekik, de se pénzt, se aranyat el ne fogadj érte, mondd csak, hogy a kőmalmocskát kéred érte cserében.
Minden úgy történt, ahogy a fehér szakállú aggastyán mondta. Mikor a törpék a malmocskát átadták a szegény embernek, így szóltak:
- Ez a kézimalmocska a legnagyobb kincsünk, de szívesen odaadjuk az árpacipóért.
Ha jobbra forgatod, minden kívánságodat teljesíti, ha balra forgatod, abbahagyja az adományok előteremtését.
A szegény ember hazavitte a malmocskát, otthon leült a gyékényszőnyegre, háromszor megforgatta a malmot jobbra, és így szólt: - Rizst! Rizst! Rizst kívánok!
És a malmocskából nagy bőséggel kezdett ömleni a rizs. Akkor aztán balra forgatva megállította, majd újra jobbra forgatta, s kért húst, halat és mindent-mindent, amire csak szüksége volt. Másnap megtanácskozta a feleségével, hogy rozoga kunyhójuk helyett új házat kérnek a malmocskától, és hogy remek új lakásukban lakomát rendeznek, meghívják rokonaikat, barátaikat. Úgy is történt. Eljött a lakomára a gazdag testvér is, és nagyon csodálkozott a hirtelen támadt bőségen. El is határozta, hogy kipuhatolja öccse meggazdagodásának okát.
Mikor a lakomának vége volt, a gazda minden vendégnek egy-egy finom süteményt akart adni ajándékul, ezért félrevonult a sarokba, a malmocskához. A bátyja utána lopakodott, megfigyelte, hogyan forgatja meg, és kihallgatta, amikor így szólt:
- Süteményt! Süteményt! Süteményt kívánok!
Így aztán megtudta a titkot. Éjszaka belopakodott az öccse házába, ellopta a malmocskát, és a süteményből is jól felpakolt. Zsákmányával a tengerpartra futott, csónakot kerített, kievezett a tengerre, mert valami lakatlan szigeten szeretett volna megtelepedni kincsével, hogy élete végéig minden jóban dúskálhasson, és senkivel se kelljen megosztani gazdagságát. Amint a tengeren evezett, egyszerre erős éhséget érzett, jó sokat megevett hát a süteményből. De a sok édes után valami sósat kívánt, elővette a malmot, megforgatta jobbra, és így szólt:
- Sót! Sót! Sót kívánok!
Ömleni is kezdett a só, annyira, hogy hamarosan színültig telt vele a csónak. A kapzsi testvér nem tudta, hogy a malmocskát balra kell forgatnia, ha azt akarja, hogy megszűnjön az áldás. Végül is a csónak elsüllyedt emberestül, malmostul.
A kézimalmocska lemerült a tengerfenékre, s mivel azóta sem forgatta meg senki balra, ma is egyre ontja, ontja a sót a tenger vizébe.

A nagyravágyó felhőcske

A kis fűszálak sóhajtoztak:

- Jaj, de szomjasak vagyunk.

A virágok is egyre csak azt mondogatták:

- Csak egy csepp vizet, csak egy csepp vizet!

A fák is majd elepedtek egy kis esőért; erdőn, mezőn a rögös föld azt sóhajtozta:

- Ó, csak esne egy kis eső!

Mert hetek óta olyan nagy szárazság volt, hogy a föld megrepedezett.

Egyszerre csak honnan, honnan nem, két kis felhő tűnt fel az égen. A virágok, fák megkönnyebbülten sóhajtottak fel:

- Felhő, felhő! Nemsokára vége lesz nagy szomjúságunknak.

Igen ám, de amint a két felhő meghallotta ezt a nagy ujjongást, egyszerre olyan büszkék lettek, hogy nem tudták elég magasan hordani az orrukat. Éppen egy szántóföld felett lebegtek, s a vetemények sóhaja felhallatszott hozzájuk.

- Hallod, hogy vágyódnak utánunk? - kérdezte az egyik.

De a másik sértődötten mondta:

- Csak nem gondolják, hogy rongyos krumpli levelekre pazarolom csillogó esőcseppjeimet? - S gyorsan tovalibbent.

Most egy búzatábla fölé értek.

- Felhőcskék, felhőcskék - könyörögtek a búzakalászok -, öntözzetek meg bennünket, mert elpusztulunk.

De most már a másik felhő is éppolyan kevélyen válaszolt:

- Dehogy pazaroljuk szép esőcseppjeinket rongyos búzatáblákra!

Megint továbblibbentek, s arról álmodoztak, hogy valami világszép virág levelén hintálják esőcseppjeiket.

- Bársonylevele legszélére hullok, s onnan nézek szembe a napsugárral - mondta az egyik felhő.

- Az én esőcseppjeimet - ábrándozott a másik - a leggyönyörűbb virág szirmára hullatom majd. A legnagyobb és legfényesebb esőcseppem lakik majd a szirom közepén, fényességén lepkék és méhek csodálkoznak majd.

Így beszéltek, s észre sem vették, hogy a falu határához értek.

Alattuk egy árok volt. A füvek és az árokparti virágok felsóhajtottak hozzájuk:

- Felhőcskék, felhőcskék, itassatok meg bennünket !

- Még mit nem gondolnak ezek az ágrólszakadtak! - méltatlankodtak mind a ketten.

Az országúti fák is feléjük sóhajtoztak:

- Álljatok meg, kis felhők, öntözzetek meg bennünket, mert nagyon szomjasak vagyunk!

- Kisebb gondunk is nagyobb annál! - mondták dölyfösen a felhők, és továbbszálltak.

Végre egy gyönyörű szép kertbe értek. Szebbnél szebb virágok ékeskedtek itt. Örültek is a felhők.

- Jó helyen vagyunk már - mondogatták egymásnak.

Egyikük egy szép, halványsárga virágot nézett a magasból.

- Ez aztán a szép virág! - kiáltott el.

- Hogyan hasonlítható ez ahhoz a kék harangvirághoz! - mondta fitymálva a másik. - Valóságos illatbarlang a belseje.

Talán megegyeztek volna, ha csak ez a kétféle virág lett volna a kertben. De volt ottan sok más is: piros, lila, rózsaszín, fehér s hányféle változatban. Ez volt a vesztük. Mert sehogy sem tudták kiválasztani a legszebbet. Addig tanakodtak, addig vitatkoztak, míg egyszerre csak nagy szél kerekedett. A nagy szélből nagy vihar lett. A vihar meg úgy felkapta a két kis felhőt, hogy azt se tudták, hogy élnek-e vagy halnak. Bizony, egy szempillantás alatt elröpítette őket a szépséges kertből, a gyönyörű virágoktól. A vihar nem törődött azzal, hogy a világszép virág szirmán akarták csillogtatni esőcseppjeiket, felkapta őket, s a hetedik határon is túl, egy rögös út fölé vetette. Nem volt itt egyéb göröngynél, kórónál. A vihar meg úgy tombolt, hogy gondolni sem mertek arra, hogy visszakerülnek valaha a gyönyörű kertbe. Bizony, le kellett mondaniuk arról, hogy a világszép virág szirmán ragyogjon esőcseppjük. Ezen való bánatukban olyan sírásba kezdtek, hogy a göröngyök nem győzték inni a könnyeiket.

Így járt a két nagyravágyó felhőcske: mert nem itatták meg a szomjas füveket, fákat, virágokat, sárrá váltak, emléküket nem őrizte sem rét, sem mező, de még zöldellő árokpart sem.


Bernáth Zsolt: A megszeppent esőcsepp

Vad vihart tombolt azon a délután, és több millió társával együtt egy apró esőcsepp hullott alá az égből. Ámde ez az esőcsepp remegett, mint a nyárfalevél, úgy félt. Csak hullott, hullott alá a mélységbe, és rettegett, hogy mi lesz, ha földet ér. Erre gondolt: Mi fog velem történni, ha az óceánba hullok? És mi lesz, ha a földre fogok esni?

Ahogy zuhanás közben ezen törte a fejét, egyszer csak meglátogatta őt a villám. Nem volt nagy, mennydörgő, csak kicsiny szikra, mint a gyufa, amikor meggyullad. Megkérdezte, hogy mi bántja az esőcseppet, majd hangosan felnevetett.
- Milyen buta vagy te, esőcsepp! - mondta neki. - Attól félsz, hogy mi lesz veled, ha leérkezel? Hiszen a te életedben pont az a legfontosabb. Mit gondoltál, hogy életed végéig szundikálhatsz a felhőben, közel a Naphoz, és süttetheted a hasadat? És hol marad a tanulás?
- Én nem akarok tanulni! - duzzogott az esőcsepp. - És miért nem mondta nekem senki, hogy mi lesz velem odalent? Senki sem tudja?
- Dehogynem - mondta a villám. - De kinek hinnéd el, hogy nem történhet veled semmi baj, ha nem saját magadnak? Ha beleesel az óceánba, akkor eggyé olvadsz a testvéreiddel, és hatalmasabb leszel a leghatalmasabb viharnál is, a leghangosabb villámnál is. Hajókat vihetsz a válladon, és delfinekkel lubickolhatsz. Ha a földre érkezel, bejárhatod a mélyben megbúvó barlangokat, titkos helyeket, és eljuthatsz a Föld gyomrába, lehetsz folyó, patak az erdő mélyén, és ami csak akarsz.
Az esőcsepp kíváncsisága kifogyhatatlan volt.
- És mi lesz aztán? - kérdezte. - Mi lesz, ha már mindent bejártam, voltam tenger, kis patak és folyó? Mi lesz aztán?
A kis villám elmosolyodott.
- Akkor? Akkor majd újra átadod magad a Napnak, megmártózol a fényben, aztán elalszol, és mire felébredsz, újra egy felhőben találod magad, aztán kezdődik minden elölről. Ugye, hogy nincs mitől félned? De most mennem kell.

Ahogy kimondta, a villám ragyogóan felszikrázott, búcsúzóul mordult egyet, és tovatűnt. Az esőcsepp pedig lenézett maga alá, majd becsukta a szemét.
- Vár a tenger - suttogta boldogan.

Vizes kísérletek

A kísérletezésről elsőre talán az iskolai fizika és kémia órák jutnak eszetekbe, vagy egy fehér köpenyes tudós a laboratóriumban. De elárulom nektek, hogy már az ovisokkal is szoktunk kísérletezni és ez a tevékenység mindig nagyon lelkessé teszi őket. Tulajdonképpen arról van szó, hogy kipróbálunk dolgokat és megfigyeljük, mi történik. A következő kísérletekben az a közös, hogy a vízhez kapcsolódnak, játékos formában nyújtva ismereteket a gyerekeknek.

Első kísérlet: hideg, vagy meleg?

Keressetek három olyan műanyag tálat, amelybe belefér a gyerkőc keze. Töltsétek meg mindhármat vízzel: az egyikbe jó hideg vizet tegyetek (mehet bele jégkocka), a középsőbe langyos vizet, a harmadikba pedig jó meleget. Tegye a kicsi a két kezét a két szélső edénybe (nagyon hideg és nagyon meleg) és tartsa ott egy percig. Ezután tegye be mindkét kezét a középsőbe. Kérdezd meg tőle, mit érez!

Az egyik kezével melegnek, a másik kezével hidegnek fogja érezni ugyanazt a vizet. Vajon miért?
Amelyik keze először a jó meleg vízben volt, az most a langyos vizet jó hűvösnek érzi.

Amelyik keze a jéghidegben fagyoskodott, most szinte forrónak érzi a langyos vizet.

Már az oviban megismerkednek a gyerekek a testükkel, ezen belül az érzékszerveikkel. Ez a kísérlet nagyszerűen tudatosítja bennük, hogy a bőrünkkel érzékelni tudjuk a meleget és a hideget, ráadásul ezeknek különböző fokozatai is léteznek. Amikor a középső tálba teszik a kezüket általában meglepődnek, hiszen ritkán fordul elő, hogy ugyanazt a közeget egyik kezükkel hidegnek, a másikkal melegnek érzik. Ez a rácsodálkozás, a felfedezés izgalma  nagy hajtóerőt jelent a gyerekek számára a további tudás megszerzésének útján, ugyanis azok az ismeretek rögzülnek bennük igazán, amelyekhez pozitív élmények, örömteli felfedezések társulnak.

A  kisebbek elsősorban a színek neveit tanulhatják meg, a nagyobbacskáknak pedig elmagyarázhatjuk, hogy a víz (mivel folyékony) be tud folyni a papírzsepi rostjai közé, felszívja a nedvességet. Ezért tudjuk orrunk megtörlésére is használni.

További ötletek

• Keressetek még olyan dolgokat, amik felszívják a vizet! Például: szivacs, szivacsos törlőkendő, különböző textil darabok, konyharuha, vékonyabb és vastagabb papírlap, papírtörlő. Melyik szívja fel leggyorsabban a vizet?
• Próbáljátok egyik edényből a másikba áthordani a vizet szivacs segítségével. Mártsátok bele a szivacsot a vízbe, aztán csavarjátok ki a másik edénybe. Versenyezni is lehet!
• Keressetek még folyékony dolgokat otthon (tea, szörp, citromlé, olaj, kakaó, tej, tusfürdő, sampon stb.) Ezeket is fel lehet itatni a szivaccsal?
• Fogjatok egy rajzlapot, vagy vastagabb fénymásolópapírt és szivacs segítségével vizezzétek jó alaposan be. Ezután ecset segítségével csöpögtessetek rá jó híg festéket (tempera, vagy hobbifesték adja a legszebb árnyalatokat). Gyönyörű lesz, ahogyan szétterülnek a pacák a vizes lapon! Használjatok 3-4 féle színt, így igazán csodálatos képeket készíthettek!

KÍSÉRLET 1: Varázslat vízzel

Egy papírra rajzolj fel egy nyilat! Tégy a papír elé egy üres poharat! Kérd meg a gyerkőcöt, hogy nézze meg a nyilat a poháron keresztül! (Beszéljétek meg, merre mutat a nyíl) Majd míg kukucskál át a poháron, töltsd tele vízzel a poharat! Ta-daam: A nyíl megfordul!

KÍSÉRLET 2: A víz a pohárban marad

Pohárba öntsetek vizet (ne teljesen tele!), fedjétek le valamivel (pl. karton papírral, poháralátéttel), hirtelen fordítsátok meg a poharat (ekkor még szorosan fogjátok hozzá a lapot, amivel letakartátok) , majd engedjétek el a poháralátétet/kartont. Meglepetés!!! A poháralátét nem esik le! Mi fürdés közben a kádban próbálgattuk, ha egyszer egyszer nem sikerülne a kísérlet, akkor se legyen baj…

KÍSÉRLET 3: Mi történik ha vizet és olajat öntök pohárba?

Nagyon szeretnek a gyerekek kísérletezgetni otthon. Múltkor ezt próbáltuk ki:

Egy pohárba Máté olajat, Dani pedig vizet öntött. Adtam nekik egy kanalat, hogy keverjék össze. Kevergették, majd megnéztük, mi történt: az olaj a víz tetején maradt, nem keveredett össze a vízzel.

Magyarázat: Az olaj azért nem keveredik a vízzel, mert alkotórészecskéi egymástól teljesen eltérő módon épülnek fel, alapvetően más a két folyadék szerkezete. A víz részecskéi (molekulái) gömbhöz hasonlóak, az olaj részecskéi pedig pálcikaformára emlékeztetnek. Keveredésről csak akkor beszélhetünk, ha a folyadékokat alkotó részecskék formájukban hasonlóak.

Ezután azt is kipróbáltuk, hogy sót szórtunk az olajra. Egy kis idő után a sózott olaj lecseppen a pohár aljára, majd a só “kifolyik” belőle, és a csepp visszamegy a felszínre. Minél nagyobb szemű a só, annál hamarabb kikerül az olajcseppből, tehát az “ingázás” annál gyorsabb. Érdemes mindkét változatot kipróbálni. Ha egyszerre sok sót terítünk az olajra, akkor több csepp is elindulhat egyszerre. Nagyon klasszul néz ki!

KÍSÉRLET 4: Tud-e úszni a gépkapocs a vízen?

KÍSÉRLET 5: Befőtt alatt mi történik a gyertyával?

Végy egy mélytányért,
tegyél bele egy kis darab gyurmát,
szúrj a gyurmába egy gyufaszálat!
Önts a tányérba kb 1 dl vizet
(megfestettük, hogy a fotón jobban lehessen látni)
Gyújtsd meg a gyufát! Amikor már rendes lánggal ég,
boríts rá egy befőttesüveget!
Emeld le az üveget, és nevess, ahogy cuppan a víz! 

Ezt még érdemes elolvasni a gyerekekkel:

http://houali.com/2013/09/29/10-megdobbento-dolog-amit-nem-tudsz-vizrol/

Hűsítő játékötletek

Összegyűjtöttem néhány vizezős, jegelős játékötletet a forró nyári napokra.

Vízipisztolyozás

Egy műanyag palackot félig töltsünk meg vízzel (hogy ne boruljon fel könnyen) a kupakját ne csavarjuk vissza, hanem helyette egy ping-pong labdát tegyünk az üveg tetejére. Azt kell a vizipisztollyal eltalálni és a vízsugárral lelökni az üvegről. Készíthetünk több ilyen célpontot, és akkor lehet versenyezni, hogy kinek sikerül előbb lelökni a labdát.

Vízhordók

Játékosonként egy vödröt töltsünk tele vízzel, egy üres vödröt pedig tegyünk le távolabb (a távolság a gyermek életkorától függ). Minden gyermek kap egy műanyag poharat és abban kell áthordania az összes vizet az üres vödörbe. Nehezítésként bevezethetjük azt a szabályt is, hogy mindenkinek a feje fölött kell tartania a poharat. Ki lesz a gyorsabb? És ki tud több vizet átszállítani?

Szivacsdobálás

Ezt a kellemes, hűsítő játékot párosával játszhatjuk. Mindenki kap egy vödröt teli vízzel, és egy-egy nagyobb szivacsot. A játékosok szemben állnak egymással, kb. 2 méterre egymástól, és megpróbálják a vizes szivacsukat a másik vízzel teli vödrébe beledobni. Ha sikerül, örülhetünk a pontunknak, és annak is, hogy a másikat jól levizeztük!

Jeges meglepetéslabda

Egy lufiba tegyünk bele valami apró kis játékot, meglepetést. Eresszünk vizet a lufiba, majd fagyasszuk meg. Ha megfagyott, vágjuk le róla a lufit, és adjuk oda a meglepetést rejtő jéglabdát gyermekünknek!

Jégbe fagyott kincsek

Rakjunk apró “kincseket” (pénzérme, kavics, gesztenye, műanyag mütyür játékok …) egy fagyasztást tűrő edénybe! Öntsük fel vízzel az edény feléig, és tegyük be a fagyasztóba! Ha teljesen megfagyott, rakjunk rá még kincseket, ismét engedjük fel vízzel, és tegyük vissza a fagyasztóba! (Azért jó, ha legalább két rétegben fagyasztjuk, mert így a jégtömbnek nem csak az alján lesz az összes kincs.) Ha ez a réteg is teljesen megfagyott, borítsuk ki az edényből egy kis kádba, lavórba! Készítsünk oda még: egy másik edénybe langyos vizet, vízipisztolyt, locsolókannát, kiskanalat és már kezdődhet is a kincsvadászat! A gyerekeknek meg kell próbálniuk kiszabadítani a kincseket a jég felolvasztásával.

Töltsd tele!

Egy kicsi pohárba tegyünk bele egy ping-pong labdát! Megadott távolságból kell egy szórófejes vízpermetezővel annyi vizet a pohárba spriccelni, hogy a pohár megteljen, és ezért a ping-pong labda kiússzon a pohárból. Ha ketten játsszák, nagyon izgalmas verseny, hogy kinek a labdája úszik ki előbb. Forró nyári napon, ha több gyerek összegyűlik úgy is nagyon vicces és frissítő, hogy a gyerekek párba állnak, és a pár egyik tagja tartja a kezében a poharat, a másik spriccel. Biztosan nagy visongás lesz!

A víz körforgása

A víz körforgása

A víz körforgása

A nap sugarai felmelegítik a világtengerek felszínét, aminek hatására egyes vízcseppek búcsút vesznek társaiktól, és a magasba emelkednek. A tengerekből percenként annyi víz párolog el, amennyi a Balaton teljes víztömegének a fele (1 milliárd m3). Tehát a víz a nap hatására gőzzé alakul, ezt a folyamatot nevezzük párolgásnak. A gőzcseppecskékkel teli levegő felszállás közben lehűl, ekkor a gőzcseppecskék újra vízcseppekké alakulnak, s felhőt alkotnak. A szél összetereli ezeket a kis felhőket és a szárazföld felé kergeti őket. A magas hegyeknél például a felhők egy része összetorlódik, a vízcseppek lehűlnek, és nehezebbek lesznek. A felhő végül kipukkad, s a vízcseppek lepotyognak a földre. Ilyenkor mondjuk, hogy esik az eső. Földre érés közben a szegény esőcseppek akaratlanul is viszik magukkal a piszkot (a levegőből, házaktól, autókról, stb.), majd a földben felszívódnak és igyekeznek megszabadulni a rájuk ragadt piszoktól. Mégpedig úgy, hogy útközben a kövekhez és a homokszemcsékhez dörgölőznek. Végül eljutnak egy olyan réteghez, amely nem engedi át őket, ezt a réteget víz át nem eresztő rétegnek hívják. Itt e rétegben gyűlik össze sok-sok vízcsepp, és együtt alkotják a talajvizet. A vízcseppek azonban nem akarnak örökké foglyok maradni, s addig vándorolnak, amíg valahol kijáratot találnak ebből a rétegből. Ez a hely a forrás. A vízcseppek ugyanis e kijáratnál forrást alkotnak, majd egyre több társukkal találkozva ér, patak, folyó, folyam lesz belőlük. A folyam a tengerbe ömlik, s kezdődik elölről a végtelen víz története.

Készítsetek felhőmobilt 

(Forrás http://gyereketeto.hu/kezmuvesek/otletek-a-viz-vilagnapjara/

Letölhető a következő oldalról:

https://drive.google.com/file/d/0BwZWDohTfbgDWGJSa29XUEdpMzA/view?usp=sharing&resourcekey=0-U3H7M1Z5H8QEVEd5gceXTw

Kreatívoskodjatok a VÍZ jegyében!!!

41+1 tény a vízről

A következőkben 42 sokkoló, érdekes, ilyen-olyan tényt olvashattok a vízről. Remélem ezek után mindenki jobban vigyáz majd rá.

1. Több, mint 1.5 milliárd ember nem jut tiszta, egészséges vízhez a Földön.

2. Mintegy 4 millió ember hal meg évente víz terjesztette betegségben.

3. A vizek terjesztette betegségek halálos áldozatainak 43%-a hasmenés következtében hal meg.

4. Ezen halálesetek 98%-a a fejlődő világ országaiban történik.

5. A nem megfelelő minőségű, szennyezett víz a legnagyobb gyilkos az 5 év alatt gyerekek között, a hasmenéses halálozási okok 90% körüliek ebben a korcsoportban.

6. A Közép-Afrikai nők átlagosan 16 órát töltenek el egy héten víz gyűjtésére.

7. Egy átlagos USA polgár, mintegy 500 liter vizet használ el egy nap.

8. Az ajánlott napi vízhasználat egy napra egy főnek: 50 liter.

9. Közel 1 milliárd ember használ kevesebb vizet egy nap, mint 4 liter.

10. Egy tipikus gambiai polgár kevesebb, mint 4.5 liter vizet használ egy nap.

11. A nagy mennyiségű szennyezett víz illetve a nem megfelelő higiénikus vízellátás következtében terjedő különféle betegségek több halálos áldozatot szedtek már, mint a háborúkban eddig golyó által megöltek száma.

12. Egy átlagos vécénél mintegy 8 liter víz folyik el minden egyes használat után.

13. A világ szegényeinek több mint fele a nem megfelelő higiénikus viszonyok, illetve a rossz minőségű víz miatt betegek.

14. 500g kávé előállításához közel 11.000 liter víz szükséges.

15. A világ iskoláinak felében nincs megfelelő vízellátottság.

16. 300 liter víz szükséges egy átlagos napilap előállításához, mint pl. Népszabadság vagy Magyar Nemzet.

17. A mezőgazdaság a világ víz használatának 70%-át teszi ki, míg a gyárak 22%-ot.

18. 443 millió tanítási napot nem tartanak meg évente a víz okozta betegségek, járványok miatt a világon.

19. Egy átlag ázsiai és afrikai nőnek naponta mintegy 2.3 kilométert kell gyalogolni a vízért.

20. Egy átlagos mosogatógép közel 100 liter vizet használ el egy ciklushoz.

21. 1 kg rizs előállításához 5000 liter víz szükséges (persze ennek egy része újrafelhasznált)

22. Fúrni egy édesvízi kutat néhány tízezer forinttól, több millió forintig terjedhet.

23. Több, mint 2.6 milliárd ember szenved hiányt megfelelő higiéniás körülményekből.

24. A fejlődő országokban létrejött szennyvíz 90%-a bármiféle tisztítás nélkül kerül a folyókba, tavakba.

25. körülbelül 1.8 millió gyerek hal meg évente hasmenéses kórképek következtében.

26. 1 liter, 4 Celsius fokos, desztillált víz 1 kiló. A víz sűrűsége 4 °C-on maximális, 20 °C-on 998,2 kg/m³.

27. A világ kórházi ágyainak mintegy felét azon betegek foglalják, akik valamiféle víz közvetítette betegségben szenvednek.

28. Egy átlagos nyugati háztartásban 5 perc zuhanyzással több víz folyik el, mint egy nap alatt egy nyomornegyedben élő teljes vízfelhasználása.

29. Azon emberek harmada, akik nem férnek hozzá tiszta vízhez naponta kevesebb, mint 1 dollárból élnek, 2/3-uk mintegy 2 dollárból.

30. Egy USA-béli háztartás átlag vízfelhasználása 8-szór több, mint egy átlagos indiai háztartásé.

30. Egy közép afrikai gyerek esélye, hogy belehaljon egy hasmenéses kórképbe 500-szór nagyobb, mint egy Európainak.

31. 1 milliárdra tehető azon emberek száma, akik egyáltalán nem jutnak hozzá friss, tiszta vízhez.

32. Egy átlagos évben 5-10-szer többen halnak meg hasmenéses betegségtől Afrikában, mint háborúk következtében.

33. Egy szimpla kézmosás 35%-al csökkenti a hasmenéses fertőzések veszélyét.

34. A palackozott vizek eladásából származó összeg 60-80 milliárd dollárra tehető, világ szinten.

35. Minden 15 másodpercben meghal egy gyerek a fent említett hasmenéses kórképek egyikében. 12-en haltak meg körülbelül, mióta olvasod ezt a posztot és holnap ilyenkorra 2500-an fognak meghalni!

36. 1 dollár biztosítani tudja egy gyerek éves vízellátását a fejlődő világban.

37. A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme.

38. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.

39. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával.

40. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A vér ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van, így napi 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása alapvető igénye szervezetünknek.

41. A víz különleges tulajdonsága, hogy változatos körülmények között, a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint mellette a hideg. A Mpemba-paradoxonra több részleges magyarázatot adtak, de a teljes megértéshez még további vizsgálatokra van szükség.

42. 1 gramm emberi széklet 10,000,000 vírust, 1,000,000 baktériumot, 1000 parazita lárvát tartalmazhat.

Tények és érdekességek a vízről:

A palackozott víz története:

 

Tények és érdekességek a vízről

Tények és érdekességek a vízről

• A Föld felszínének több mint 70%-át víz borítja, ennek csupán 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra. 
•  A világ számos pontján, több mint 1,2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez.
• A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában, jég, víz és gőz formájában is megtalálható a természetben.
• Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőterületére esik.
• Hazánk rendkívül gazdag felszíni és felszín alatti vizekben, a vezetékes ivóvíz 90%-át a felszín alatti vízkészletek biztosítják.
• A magyar háztartások átlagos vízfelhasználása 110 liter/ fő naponta, Afrikában kevesebb, mint 20 l. 

Néhány érdekes, vízfogyasztással kapcsolatos adat:

• Ivás, főzés: 1-5 liter/ fő/nap 
• Fürdés: 75-200 liter/ alkalom 
• Mosás: 40-100 liter /alkalom 
• Mosogatás mosogatógéppel (8-12 terítékes): 12-20 liter/ alkalom
• Mosogatás folyóvízzel: 40 liter/ alkalom o WC öblítés = 11-26 liter/ alkalom
• Csöpögő csap: 40-120 liter/ nap 

A víz maga az élet

Vízmű nélkül nem alakulhattak volna ki nagyvárosok, ugyanis a vízvezeték, illetve a szennyvíz elvezetés nélkül a városok járványhelyzete igazán rossz lenne. Itt is bebizonyosodik, hogy az egészséges víz maga jelenti az életet.

Hasznos tudnivalók a vízről

• Az emberek 55-65 százaléka krónikusan vízhiányos.
• Az emberek 37 százalékánál a szomjúságérzet annyira gyenge, hogy gyakran összetévesztik az éhségérzettel, ezért akkor esznek, amikor csak egy pohár vizet kellene inniuk – sokan ezért híznak el.
•  A nappali fáradtság elsőszámú okozója a vízhiány.
• Már 2 százalék folyadékvesztés megzavarhatja a rövidtávú emlékezetet, nehézségeket okozhat az alapműveletek elvégzésénél, és összpontosítási zavarokat egy képernyő vagy egy kinyomtatott oldal felfogásánál.
• Általában 8-10 pohár víz minden nap elengedhetetlen.
•  Az üdítőitalok vízelvonó anyagokat is tartalmaznak. Eltávolítják az őket feloldó vizet, és szervezetünk víztartalékaiból is elvonnak. Egy pohár kóla gyakran két pohárnyi vizet von el a szervezettől.
• Az agy 80-90%-a, a vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a, az izmok 70%-a víz 
• A szervezetnek akkor is szüksége van vízre, ha nem vagyunk szomjasak.
• Az újszülttek kb. 75-80%-át víz alkotja.
• Egy 80 kg súlyú felnőtt kb. 54 liter vizet tartalmaz.
• 10%-os vízhiány esetén a vesék műkdése leáll.

Hogyan is kezdődött? 

Az emberek talán akkor kezdték szennyezni a levegőt, amikor rájöttek, hogyan kell tüzet gyújtani. Akkor azonban még olyan kevés ember élt a Földön, hogy ez a füst nem okozott gondot. Napjaink jelentős környezet szennyezése az ipari forradalommal vette kezdetét. Becslések szerint napjainkban több mint 1 milliárd ember mérges gázokkal általában ipari folyamatokból származó szén-monoxiddal és kéndioxiddal erősen szennyezett levegőt szív be. E miatt jócskán növekszik a mellkasi és tüdő megbetegedések száma, kivált a gyerekek és idősebbek körében. Veszedelmesen növekszik a bőrrák gyakorisága is: ez a növekedés abból fakad, hogy a megrongálódott ózonréteg nem tarja vissza a nap ártalmas ibolyán túli sugarait.

Mit tehetünk bolygónk megmentéséért? 

Személyesen és közösségi formában három megoldást gyakorolhatunk! 

Mérsékelni

• Mérsékelni a vízfogyasztást.
• Mérsékelni az autótól való függést.
• Mérsékelni a nem újrahasznosítható nyersanyagok elégetését.
• Mérsékelni az elektromos fogyasztást fluoresszens izzók használatával. 

Újrahasznosítani 

• Újra át kell gondolni fogyasztási szokásainkat és olyan javakat kell vásárolnunk vagy használnunk, amelyek nem túlságosan kidolgozott módon készülnek. „Ökológiai" árukat kell keresni azon cégeknél, melyek tisztítószerekkel, szappanokkal és különböző mosószerekkel foglalkoznak.
• Minden újrahasznosítható dolgot újrahasznosítani: műanyagokat, friss gyümölcs és zöldség héját, papírt és papírneműt, üveget és alumínium dobozokat. 

A víz:

- alapja minden életnek
- az élet kezdete és vége

A víz lehet:
fagyos, hideg, forró, fövő, szilárd, folyékony, légnemű, édes, sós, kemény és lágy, tiszta, szennyezett, csillogó, ragyogó, áttetsző, világos, sötét, kékes árnyalatú, zölden csillogó, ezüstös, aranyan pompázó, barátságos, félelmetes, sekély, mély.

Tudunk a vízben: fürödni, ugrálni, úszni, játszani, pancsolni, bugyborékolni, megfigyelni a növény és állatvilágot, köveket és kagylókat keresni

Tudunk a vízen: utazni, hajózni, csónakozni, csúszdázni, vízisíelni, szörfözni, hajót eregetni

Mire használjuk a vizet?
Főzni, mosogatni, inni, mosni, tisztítani, játszani, felfrissülni, lehűlni, melegedni, virágot locsolni, spriccelni, állatokat itatni, festeni, kezet mosni, fogat mosni, autót mosni, megkeresztelkedni.

Játsszunk a vízzel!

A nyár a legalkalmasabb időszak arra, hogy a gyerekek sok-sok tapasztalatot szerezzenek a vízről.  Számtalan játékot, tevékenységet kínálhatunk nekik, amelyek által valamennyi érzékszervükkel, sőt egész testükkell átélhetik, megtapasztalhatják a víz tulajdonságait, megismerhetik fontosságát. Hogy miért van erre szükség? A víz lételemünk. Meg kell ismernünk ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni, hogy megértsük, miért kell óvni, vigyázni rá.

A gyerekek imádnak pancsolni, ez már önmagában is jó játék! Egy kis plusz odafigyeléssel pedig még észrevétlenül okosodhatnak is játék közben.
Mivel nyár van, biztosan akad olyan hely – udvaron, kertben, vagy ha máshol nem, hát erkélyen, teraszon – ahol nyugodtan öntögethetnek, méricskélhetnek.

Vegyetek elő különböző méretű edényeket, poharakat, tálkát, merőkanalat, kiskanalat, szűrőkanalat – lehet köztük egyforma nagyságú  is. Persze kell még a játékhoz víz is, amit lehet öntögetni, meregetni, folyatni, csurgatni, csepegtetni egyik edényből a másikba. Ez a látszólag „értéktelen” játék nemcsak örömöt okoz a kisgyerekeknek, de értékes tapasztalatokhoz is juttatja őket. Például így:

• Ha két egyforma méretű edénybe öntögeti a vizet, mondhatjuk, hogy ez “ugyanakkora”, mert „ugyanannyi” víz fér bele.
• Ha egy nagyobb edényből önti a kisebbikbe, megtapasztalja, hogy abba nem fér be az összes víz, csak „kevesebb”.
• Ha kisebb edényből önti a nagyobbikba, látja, hogy nem lesz tele, mert abba még”több” fér. Vajon mennyit kell még beleönteni?
• Ha már sokszor teletöltögette az edényeket, megkereshetjük, melyikbe fér a “legkevesebb”, melyikbe a “legtöbb”? Meg is számolhatja, hány kanál víz fér a pohárba, a láboskába, a kis tálkába.
  
• Megpróbálhatjuk együtt sorba rendezni az edényeket a legkisebbtől a legnagyobbig. Ez már nem könnyű feladat!

 Ezek a kis játékok mind a számfogalom megalapozását szolgálják. A gyerekek hamar észreveszik, hogy a környezetünkben lévő tárgyak, személyek mennyiségekkel is kifejezhetők, vagyis mérhetők és számlálhatók. Mielőtt azonban megtanulnak valamit megszámolni (ami nem ugyanaz, mint a számok automatikus mondogatása), meg kell ismerkedniük a “több-kevesebb-ugyanannyi” fogalmakkal. Ezekkel a pancsolós játékokkal pontosan ezt gyakorolhatjátok. A sok-sok játékos tapasztalat során összehasonlítják a mennyiségeket, a ti segítségetekkel pedig ezután már szavakban is ki tudják majd fejezni a tapasztalataikat.

További ötletek:

• Töltsetek meg egy kancsót és tippeljétek meg, mennyi poharat tudtok teletölteni belőle! Aztán próbáljátok is ki!
• Nagyobbaknak szóló feladat: kérd meg a gyerkőcöt, hogy csukja be a szemét, amíg te egy pohárból átöntöd a vizet egy másik edénybe. Jól hallhatóan kell csurognia! Ezután fogj egy lényegesen nagyobb, vagy kisebb poharat és azt is öntsd át egy edénybe. Melyik volt a nagyobb és melyik a kisebb pohár? (Vagyis melyik csurgást hallotta hosszabb-, melyiket rövidebb ideig?)
• Ugyanezt a feladatot úgy is kipróbálhatjátok, hogy bekötött szemmel először egy kisebb, majd egy nagyobb pohárból kell meginnia a vizet. Melyik tartott tovább, vagyis: melyik volt a nagyobb pohár?
• Versenyfeladat tesóknak: ki tudja hamarabb átmeregetni a vizet kanállal egyik edényből a másikba? Ha nagy a korkülönbség, a kanalak mérete is lehet különböző: nagyobb tesónak kisebb kanál jár!
  

Ha van még időtök játszani: töltsd le a vízzel kapcsolatos memóriajátékot! Nyomtasd ki és lamináld (vagy ragaszd kartonból kivágott négyzetlapokra) és már játszhattok is! Kicsiknél lehet a szabály az, hogy egyszerre 4  kártyát fordítunk fel. Aki párt talál, az a kártyák lefordítása után még egyszer fordíthat 4-et. Nagyobbaknál egyszerre csak 2-3 kártyát fordítsunk (persze így nehezebb a feladat). Az a győztes, aki több párt gyűjtött.

Jégkocka olvadási-verseny

Forrás: http://gyereketeto.hu/kiemelt/jegkocka-olvadasi-verseny/