A tévében van olyan rajzfilm, amiben földidomárok, léghajlítók és vízidomárok vannak. Egy alkalommal azt mondtam a gyerekeknek, hogy ők is lehetnek vízidomárok. Persze rögtön azok akartak lenni! Így fogtunk egy műanyag vonalzót, és kimentünk a fürdőszobába. A vonalzót egy papírlappal megdörzsöltük, majd kicsit megnyitottuk a csapot, (csak kis sugárban folyjon) és közelítettünk a vonalzóval a vízsugárhoz. A víz elhajlik.
A víz dipólusos molekulákból áll, vagyis van egy negatív és egy pozitív pólusuk. A vonalzó a dörzsölés hatására feltöltődik, így ha a vízhez közelítjük, a víz molekuláit az elektromos mező maga felé vonzza.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kísérletek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kísérletek. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. július 27., szerda
2016. július 15., péntek
2016. június 24., péntek
Vizes kísérletek
A kísérletezésről elsőre talán az iskolai fizika és kémia órák jutnak eszetekbe, vagy egy fehér köpenyes tudós a laboratóriumban. De elárulom nektek, hogy már az ovisokkal is szoktunk kísérletezni és ez a tevékenység mindig nagyon lelkessé teszi őket. Tulajdonképpen arról van szó, hogy kipróbálunk dolgokat és megfigyeljük, mi történik. A következő kísérletekben az a közös, hogy a vízhez kapcsolódnak, játékos formában nyújtva ismereteket a gyerekeknek.
Első kísérlet: hideg, vagy meleg?
Keressetek
három olyan műanyag tálat, amelybe belefér a gyerkőc keze. Töltsétek
meg mindhármat vízzel: az egyikbe jó hideg vizet tegyetek (mehet bele
jégkocka), a középsőbe langyos vizet, a harmadikba pedig jó meleget.
Tegye a kicsi a két kezét a két szélső edénybe (nagyon hideg és nagyon
meleg) és tartsa ott egy percig. Ezután tegye be mindkét kezét a
középsőbe. Kérdezd meg tőle, mit érez!
Amelyik keze először a jó meleg vízben volt, az most a langyos vizet jó hűvösnek érzi.
Már az oviban megismerkednek a gyerekek a testükkel, ezen belül az érzékszerveikkel. Ez a kísérlet nagyszerűen tudatosítja bennük, hogy a bőrünkkel érzékelni tudjuk a meleget és a hideget, ráadásul ezeknek különböző fokozatai is léteznek. Amikor a középső tálba teszik a kezüket általában meglepődnek, hiszen ritkán fordul elő, hogy ugyanazt a közeget egyik kezükkel hidegnek, a másikkal melegnek érzik. Ez a rácsodálkozás, a felfedezés izgalma nagy hajtóerőt jelent a gyerekek számára a további tudás megszerzésének útján, ugyanis azok az ismeretek rögzülnek bennük igazán, amelyekhez pozitív élmények, örömteli felfedezések társulnak.
A
kisebbek elsősorban a színek neveit tanulhatják meg, a nagyobbacskáknak
pedig elmagyarázhatjuk, hogy a víz (mivel folyékony) be tud folyni a
papírzsepi rostjai közé, felszívja a nedvességet. Ezért tudjuk orrunk
megtörlésére is használni.
További ötletek
- Keressetek még olyan dolgokat, amik felszívják a vizet! Például: szivacs, szivacsos törlőkendő, különböző textil darabok, konyharuha, vékonyabb és vastagabb papírlap, papírtörlő. Melyik szívja fel leggyorsabban a vizet?
- Próbáljátok egyik edényből a másikba áthordani a vizet szivacs segítségével. Mártsátok bele a szivacsot a vízbe, aztán csavarjátok ki a másik edénybe. Versenyezni is lehet!
- Keressetek még folyékony dolgokat otthon (tea, szörp, citromlé, olaj, kakaó, tej, tusfürdő, sampon stb.) Ezeket is fel lehet itatni a szivaccsal?
- Fogjatok egy rajzlapot, vagy vastagabb fénymásolópapírt és szivacs segítségével vizezzétek jó alaposan be. Ezután ecset segítségével csöpögtessetek rá jó híg festéket (tempera, vagy hobbifesték adja a legszebb árnyalatokat). Gyönyörű lesz, ahogyan szétterülnek a pacák a vizes lapon! Használjatok 3-4 féle színt, így igazán csodálatos képeket készíthettek!
KÍSÉRLET 1: Varázslat vízzel
Egy papírra rajzolj fel egy nyilat! Tégy a papír elé egy üres poharat! Kérd meg a gyerkőcöt, hogy nézze meg a nyilat a poháron keresztül! (Beszéljétek meg, merre mutat a nyíl) Majd míg kukucskál át a poháron, töltsd tele vízzel a poharat! Ta-daam: A nyíl megfordul!
KÍSÉRLET 2: A víz a pohárban marad
KÍSÉRLET 3: Mi történik ha vizet és olajat öntök pohárba?
Nagyon szeretnek a gyerekek kísérletezgetni otthon. Múltkor ezt próbáltuk ki:
Egy pohárba Máté olajat, Dani pedig vizet öntött. Adtam nekik egy kanalat, hogy keverjék össze. Kevergették, majd megnéztük, mi történt: az olaj a víz tetején maradt, nem keveredett össze a vízzel.
Magyarázat: Az olaj azért nem keveredik a vízzel, mert alkotórészecskéi egymástól teljesen eltérő módon épülnek fel, alapvetően más a két folyadék szerkezete. A víz részecskéi (molekulái) gömbhöz hasonlóak, az olaj részecskéi pedig pálcikaformára emlékeztetnek. Keveredésről csak akkor beszélhetünk, ha a folyadékokat alkotó részecskék formájukban hasonlóak.
Ezután azt is kipróbáltuk, hogy sót szórtunk az olajra. Egy kis idő után a sózott olaj lecseppen a pohár aljára, majd a só “kifolyik” belőle, és a csepp visszamegy a felszínre. Minél nagyobb szemű a só, annál hamarabb kikerül az olajcseppből, tehát az “ingázás” annál gyorsabb. Érdemes mindkét változatot kipróbálni. Ha egyszerre sok sót terítünk az olajra, akkor több csepp is elindulhat egyszerre. Nagyon klasszul néz ki!
KÍSÉRLET 4: Tud-e úszni a gépkapocs a vízen?
KÍSÉRLET 5: Befőtt alatt mi történik a gyertyával?
Végy egy mélytányért,
tegyél bele egy kis darab gyurmát,
szúrj a gyurmába egy gyufaszálat!
Önts a tányérba kb 1 dl vizet
(megfestettük, hogy a fotón jobban lehessen látni)
Gyújtsd meg a gyufát! Amikor már rendes lánggal ég,
boríts rá egy befőttesüveget!
Emeld le az üveget, és nevess, ahogy cuppan a víz!

Ezt még érdemes elolvasni a gyerekekkel:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




















