Zelk Zoltán: A három nyúl

Egyszer régen, nagyon régen,

zúgó erdő közelében,

három nyulak összegyűltek,

selyemfűre települtek,

ottan se ültek sokáig,

talán csak egy fél óráig,

amikor felkerekedtek,

hogy már végre hazamennek,

egy szarka felettük szállott

s felkiáltott: -Mit csináltok?

Mit csináltok, három nyulak?

Úgy ültök ott, mint az urak --

- Úgy, úgy bizony, mint az urak! -

felelték a három nyulak.-

Ezután már urak leszünk,

ebédre rókahúst eszünk!

Nem fogjuk az időt lopni,

most indulunk rókafogni! -

Csacsi szarka, nem elhitte?

Repült is már, a hírt vitte,

s buta róka is elhitte.

De hát hogyne hitte volna,

akármilyen ravasz róka,

mert a szarka így kiáltott:

-Egy jegenye fölött szállok,

mikor lenézek a földre,

három nyulak ülnek körbe.

Összebújva tanácskoznak -

Jaj, mekkora nyulak voltak!

Jaj, mekkora fejük, szájuk,

a medve egér hozzájuk!

Hát még miről beszélgettek?

Hogy eztán csak rókát esznek - -

Ennek a fele se móka!

Szedte is lábát a róka.

Futott ki az erdőszélre,

csak mielőbb odaérne!

Hát amint ott futott, szaladt,

szembe vele farkas haladt:

- Szaladj te is, komám, farkas,

jaj, mit láttam, ide hallgass!

az erdő közepén jártam,

most is borsódzik a hátam,

sosem láttam ilyen szörnyet,

ottan ültek három szörnyek!

Három nyúl volt, és akkora,

fél méter is volt egy foga!

Hát még miről beszélgettek?

Hogy eztán csak farkast esznek -

No hiszen egyéb se kellett,

a farkas is futni kezdett,

a rókával versenyt futott,

majdnem az orrára bukott!

Addig futott, amíg szembe

nem jött vele egy nagy medve:

a medve így szólongatta:

-Hova szaladsz, farkas koma? -

- Medve komám, ne is kérdjed,

szaladj, ha kedves az élted!

Erdő közepiben jártam,

jaj, mit láttam,

jaj, mit láttam!

Három nyulak ottan ültek,

éppen ebédre készültek.

Akkora volt foguk, szájuk,

kisegérke vagy hozzájuk!

Hát még miről beszélgettek?

Hogy eztán csak medvét esznek! -

Egyébre se volt már kedve,

szaladni kezdett a medve.

Elöl róka, hátul medve,

közben a farkas lihegve.

Így szaladtak erdőszélre,

szomszéd erdő közepébe.

Szaporán szedték a lábuk,

szellő se érjen utánuk -

Amíg futottak lihegve,

egy vadász jött velük szembe.

Nézi is őket nevetve:

együtt szalad róka, medve -

-No hiszen, csak ne nevessél,

vigyázz, nehogy bajba essél!

Szaladj inkább te is erre! -

kiáltott rája a medve. -

Az erdőben három szörnyek,

puska sem öli meg őket.

Három nyulak, de akkorák,

nem láttam még ilyen csodát! -

Szedte lábát a vadász is,

eldobta a puskáját is.

Ijedtében megfogadta,

most az egyszer érjen haza,

csak ne falják föl a szörnyek,

sohase vadászik többet -

Ezalatt a nyusziházban,

fűszálakból vetett ágyban

három nyuszi aludt szépen,

összebújva békességben -

Felolvasás közben a gyerekeknek annyi vonalat vagy pöttyöt kell rajzolni amennyiszer a versben hallja az állatot!

Letölhető pps diavetítés:

https://docs.google.com/presentation/d/0BwZWDohTfbgDWENOVnNPYldleFU/edit?usp=sharing&ouid=118015973738094079747&resourcekey=0-nzzeo0aMBNLcdugBdFBD0w&rtpof=true&sd=true

Egyéb nyuszis versek-mesék pps-ben diavetítésben:

https://drive.google.com/drive/folders/0BwZWDohTfbgDSFZNVDhXdThKRUk?resourcekey=0-rI6VU8_do8vgRc3HEZWokg&usp=sharing

Húsvéti mesék

Húsvéti versek

Húsvéti óriástojás szinező_nyomtatható :-)))

NYOMTASD KI (6 db A4-es lapból áll), RAGASZD ÖSSZE, VÁGD KI......ÉS VÉGÜL SZÍNEZD KI :-)

 Nem kis munka, de nagyon jó móka, mInél színesebb annál szebb. 

Színes ceruzákat kihegyezni 
és vigyázz, kész, rajt...........INDULHAT A SZÍNEZÉS :-)

Letölthető a következő linkről:

Éppen a színezés fázisában (néha-néha azért anya is besegített :-):

A kész mű kivágva és felragasztva az ajtóra :-)

 A tojás és a szinezőbajnok :-)))

Húsvéti locsolóversek :-)

Tavaszi szél Tavaszi szél fodrozza a vizeket, házunk mellett szaladgált két nyúlgyerek. Piros tojást rejtettek a kosárba, hadd locsoljak parfümöt a ruhádra.    Locsolóvers 1. Húsvéthétfő reggelén kis bokrétát szedtem, tarkabarka virágokról illatot gyűjtöttem. Bezártam egy szelencébe, repültem is hozzád, hogy illatos harmatvízzel megmosdassam orcád. Szabad-e locsolni? Locsolóvers 2. Harangvirág kék kelyhében harmatot gyűjtöttem, tarka mező friss illatát hozzávegyítettem. Szeretnélek meglocsolni, mint rétet a felhő. Lengje körül hajad selymét üde illatfelhő. Locsolóvers 3. Kora reggel elindultam, erdőn, mezőn jártam, ringatózó tölgy tövében kisnyulakat láttam. Tojást cipelt mind a három: lilát, sárgát, kéket. Ha nem bánod, én örömmel meglocsollak Téged.     Locsolóvers 4. Kerek erdő szegletében nyuszicsalád szunnyad szépen. Alszanak a lombok alatt – múlt héten sok dolguk akadt. Te is kaptál hímes tojást, ott látom az asztalon. Ha a ruhád meglocsolom, a kéket megkapom? Locsolóvers 5. Fehér szőrű gyapjas bárány ugrabugrál a réten. Locsolásért, hogyha lehet, azt a tojást elkérem.

Locsolóvers 6. Kanyargós kis patak partján kis nyulacska bandukol. Hímes tojást dugdosott el kiskertedben valahol. Amint látom, megtaláltad, ott vannak az asztalon. Kölnivízzel meglocsollak, ha a sárgát megkapom. Locsolóvers 7. Árkot ugrott a kicsi nyúl, s vagy még tíz utána. Tarkabarka hímes tojást vittek a kosárba’. Húsvéthétfőn jöttem hozzád, Te kedves virágszál. Meglocsolom selymes hajad, hogy majd illatozzál. Locsolóvers 8. Tölgyes erdő rejtekében kék ibolyát szedtem, illatozó szálaikat csokorba kötöttem. Üvegcsémben kölnivíz van, bódító az illata. Hogy te is így illatozzál, hadd locsoljam hajadra. Locsolóvers 9. Kék ibolya, kék nefelejcs, margarét’, szél ringatta, illatozó tarka rét. Magas fűben ugrándozó kis nyuszi, locsolásért jár nekem majd két puszi. Locsolóvers 10. Harangvirág hajladozik a szélben, kis nyulacska ugrabugrál a réten. Sárga csibe azt csipogja: csipp-csipp-csipp. Meglocsolnám ruhácskádat egy kicsit. Locsolóvers 11. Villás farkú apró fecske visszatért a fészkébe, kelepelő gólyamadár szállt a kémény szélére. Tojást hoztak a nyulacskák vasárnap a kertedbe. Locsolásért kettőt kérek belőlük a kezembe. Locsolóvers 12. Te mosolygós kis virágszál: Olyan, mint a margarét’. Meglocsollak, illatozzál, akárcsak a tarka rét.

Amit még nem tudtál a húsvétról...

A húsvét szó hallatán mindenkinek eszébe jut a húsvéti sonka, a húsvéti nyuszi, a locsolkodás és a színesre festett tojások – de vajon tudjuk, honnan ered ez az ünnep?

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amikor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük meg. Jézust, a Megváltót, Isten fiát keresztre feszítették és meghalt, de három nappal később feltámadt és ezáltal megváltotta a világot.

Húsvét előtt a hívők negyven napig böjtölnek, nem vesznek magukhoz húst vagy egyéb hústerméket, viszont húsvét vasárnapján véget ér a tilalom, és mindenki vidáman eszi a sonkát, főtt tojást, tormát és kalácsot – nem is beszélve a süteményekről. A lakást festett hímes tojásokkal díszítik, amelyek eredetileg az ürest sírt jelképezik, ahonnan Krisztus feltámadt. Ilyen tojásokat kapnak ajándékba a fiúk és férfiak, akik húsvét hétfőn meglocsolják a lányokat és asszonyokat. (Ma már sok helyen a kézzel készített vagy csokoládétojások helyett pénzt és alkoholos italokkal jutalmaznak.)
A húsvéthoz tartozik még a húsvéti nyuszi és kiscsibe is – ilyenkor sokan ajándékoznak gyerekeknek ilyen tündéri kisállatokat, legtöbbször felelőtlenül, mert sokan elfelejtik, hogy a puha szőrű aranyos nyuszikat nemcsak két napig kell gondozni és simogatni, hanem akár 8-10 évig is. Ők gyakran végzik az erdőbe dobva vagy menhelyen hagyva, ahol a legtöbb esetben a kegyetlen halál vár rájuk – ez a húsvét árnyoldala. 

De vajon tudjuk, honnan ered a húsvét?

Sokan nem tudják, hogy a húsvét eredetileg egy pogány ünnep volt, amit a keresztény egyház ügyesen felhasznált a saját céljaira, hogy sikeresebben terjeszthesse a saját vallását és az emberek könnyebben megbarátkozhassanak az akkor még újnak számító kereszténységgel. (Ugyanez történt a karácsonyi ünnepek esetében is.)

A kereszténység megszületése és elterjedése előtt az Ostara – innen ered a német Ostern és az angol Easter szó is (mindkettő jelentése: húsvét) – a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe volt. Ekkor kezdtek hosszabbodni a napok, a természet is életre kelt, a növényeken megjelentek a friss hajtások, rügyek és a virágok.

Ostara egy germán termékenységistennő neve volt, akinek totemállata a híresen szapora mezei nyúl – nem meglepő, hogy a termékenység és szexualitás jelképévé vált. A mai húsvéti nyuszik az ő leszármazottai – meglehetősen cenzúrázott változatban.

A tojás is mindig fontos kelléke volt ennek az ünnepnek, hiszen ez is a termékenység, életerő és megújulás jelképe volt a pogányoknál. A tojásokat kifújták (ezáltal mintegy belesuttogták a kívánságaikat), szép színesre festették és faágra akasztották – csakis magától vagy a szél által letört ágakra.

Húsvéti számtanítós gyerekeknek_1-10-ig

SZÁMOK VILÁGA NYUSZIVAL ÉS CSIBÉVEL :-)

Letölhető a következő linkekről:

Csibe-számolós

https://copy.com/hBlLPZqXuzCz

Nyuszi-számolós

https://copy.com/hVnNtzrkYL37

Húsvéti foglakoztató ovisoknak :-)

A húsvéti ünnepek közeledtével csempésszünk egy kis fejlesztő játékot is a készülődésbe, várakozásba :-)

(Szimmetria, Folytasd a sort..., Találd meg az egyformát )

A feladatlapok letölthetőek a következő linkről:
 

https://copy.com/pwdDMl9ITlcv

https://copy.com/OtdKKTwcc7sk

https://copy.com/aJXIHVqmvznX